.jpg?ph=8b00ed66c6)
Az úgy volt...
Az úgy volt, hogy kicsit fáradtan jöttem haza az este. Hosszú volt a nap, egy pohár borral fejeztem be. Szükségét éreztem a megbeszélésekkel, egyeztetésekkel teli nap után. Kellett, hogy valami kicsit tompítsa az agyamat, mert a bogarak rendesen nyüzsögtek benne. És persze nem egészséges úgy ágyba bújni, hogy a gondolatok és információk sokasága miatt zsongó méhkasnak érzem a fejem. Jócskán sötét volt már, amikor a megbeszélés helyéről elindultunk. Kocsim hátrahagyva, pót utasként jöttem... A lakásba belépve megint az a furcsa érzésem támadt, hogy nem vagyok egyedül. Nem voltam. A konyha pultján egy egérke próbált némi élelemhez jutni. Egy pillanatra mindketten meglepődtünk, aztán ő elfutott volna, de éppen nem volt hová. Kis küzdelem után megfogtam őkelmét és kitessékeltem a lakásomból, mondván, hogy azért nem olyan nagy ez a ház, hogy mindkettőnknek hely legyen benne. J Megértette, vidáman ugrott ki a kezemből, bár a sötétben gőze sem volt merre indul el, csak el tőlem, az a biztos.
Mivel a fejemben lévő méhkassal még nem tudtam mit kezdeni, kiültem a teraszra egy kicsit. Szép tiszta volt az ég, bámultam ez egyre fényesebben ragyogó csillagokat. Az augusztusban az a szép, hogy egy égi csodának lehetünk tanúi, ha kitartóak vagyunk és két-három percnél kicsit tovább időzünk a csillagos ég alatt. Három-négy-öt csillag szaladt le az égről, kisebbek-nagyobbak, sietve távozók, rövid fénysugárral rohanók, vagy éppen méltóságteljes fénycsóvát húzók. Mostanában elég gyakran talál kint az este, nézem a csillagokat, és ez eltereli a gondolataimat. Most is így volt. A sok nyüzsgő, nyomorító, gondolat elcsendesedett a fejemben. Tisztult a kép, s immáron pontosan el tudtam dönteni mit akarok és mit nem.
Mennyivel könnyebb lenne mindenkinek, ha szakítana arra időt, ami fontos, ami foglalkoztatja. S mennyivel könnyebb lenne, ha vergődés helyett határozott célokat tűzne ki és azok után menne?! Hogy nem egyszerű? Valóban nem mindig, de ha ki sem próbálod, akkor soha nem tudod meg milyen. Egy esti kis meditáció, az elmúlt nap végiggondolása nagyon sokat segít. És ha javasolhatom, sosem azzal feküdj le, hogy mit nem tudtál megoldani, elvégezni aznap, az legyen a fontos, amit elintéztél, aminek örülni tudtál...
Én reggel is azzal kelek, hogy vidáman gondolok az előttem álló napra. Végiggondolom a teendőimet, s eleve úgy indulok neki a napnak, hogy tudom, hogy minden sikerül. Ha nem így tennék, néha bizonyára ki sem bújnék az ágyból. Ma reggel például annak örültem, hogy esik. Korán kelő vagyok, s ahogy kinyitottam a szemem, fülem, hallottam az eső kopogását a párkányon, a félhomály pedig arra utalt, hogy ma reggel nem süt hétágra a nap. De most is hallottam a madarak örömteli csivitelését. Ők is örültek az esőnek...én pedig az előttem álló napnak.
Szép napot Nektek is!!!