A hetedik ajtó

2015.05.28 21:12

 

Emlékszel a mesére? A herceg megszerezte a királykisasszonyt, aki a hatalmas palotában minden ajtót kinyithatott, ám volt egy szoba, hét lakattal lezárva, amelynek az ajtaján soha nem léphetett be. A királylány ám kíváncsi volt, tudni akarta, mit rejt a titkos szoba… Nem kell mindig minden ajtót kinyitni.

Bennünk is vannak ajtók. Kiben több, kiben kevesebb. Ki zárkózottabb és több ajtót tart zárva, ki nyitottabb és több ajtót nyit ki. Az ember éppen olyan, mint az a bizonyos elvarázsolt palota, amelyiknek hét ajtaja van, de csak hat ajtón lehet bemenni. A hetedik ajtó zárva van.

Hogy hol is van szerepe ennek a bizonyos ajtónak? Leginkább a kapcsolatainkban, azon belül is a párkapcsolatban. Hogy én mennyire nem szeretem ezt a szót! Párkapcsolat. Két ember egymáshoz való kötődését csak egy ilyen egyszerű, mondhatni olykor profán és elcsépelt szó jellemzi, holott ez talán annál sokkalta több, máskor pedig talán sokkalta kevesebb.

Miért is van együtt két ember? Mert szeretik egymást? Mert jó a másikkal lenni? Mert kibontakozhatnak egymás mellett, mert előjöhetnek a rejtett értékeik, kreativitásuk, alkotó erejük, mert kiegészíthetik egymást, mert találnak valamit a másikban, ami iszonyú erővel vonzza őket? Számtalan dolog kezdődhetne még a „mert”- tel. De ez nem azt jelenti, hogy feltétel nélkül megadjuk magunkat a másiknak, és mindent alárendelünk ennek az érzésnek, kapcsolatnak, együttlétnek. Az igazi kapcsolatban két szuverén ember találkozik és él egymás mellett, nem egymásra telepedve, nem megnyomorítva a másikat, hanem teret hagyva… Kinyílás, kitárulkozás, öröm, vidámság, szomorúság, beszéd és hallgatás ötvözi egymást. És ebben a „mi” kapcsolatban ott van az „én” is. Ott kell, hogy legyen! Másképpen egy hajítófát sem ér.

Hogyan? Kell egy hely neked is, nekem is, ahol magad lehetsz önmagaddal, ahol én is magam lehetek önmagammal. Kell egy hely, ahová egy kicsit elbújhatsz, ahol élvezheted a magányod csendjét, ahol gondolkodhatsz, ahol elmélkedhetsz, ahol még többet megtudhatsz magadról. Ez nem azt jelenti, hogy kirekeszted a másikat, nem azt jelenti, hogy elveszíted a másikat, nem azt jelenti, hogy befordulsz és elfordulsz… Ez azt jelenti, hogy megőrzöd a saját egyéniséged jegyeit… Szükséged van egy helyre, ami a tied és csakis a tied.

És ez a hely a hetedik ajtó mögött van…