Az én filmem, a Te filmed

2015.09.17 12:28

Rendező vagy, akár akarod, akár nem. A saját filmedet rendezed. Minden úgy történik, ahogyan te akarod, ahogyan te döntöttél. Ja, hogy mégsem minden olyan, mégsem az, amit akartál, mégsem szép és fényes! Vajon miért is? Milyennek látod? És hogyan látod? Olyan mintha tévét néznél, vagyis kívülről látod magad, vagy aktív szereplője vagy annak a filmnek. Sok ezer kérdés szaladgál a fejemben ezzel kapcsolatban…

Két hírem van...

Az egyik nem annyira jó. Kezdem is ezzel. Ha kívülről látod magad, akkor valóban csak „tévét” nézel. Történnek veled a dolgok, jók, rosszak, vidámak, szomorúak, olykor bántóak, máskor bosszantóak, s te semmit sem tudsz tenni ellene, mert nem vagy benne. Nem tudod megváltoztatni, nem tudsz másképpen dönteni, ilyenkor nem vagy tudatában annak, mit is csinálsz. (Ja, de! Pontosan tudod, hogy ülsz a tévének nevezett népbutító doboz előtt, csak most éppen Te vagy a főszereplője a hétköznapi shownak.)

De nem vagy jelen saját életedben. Sodródsz azzal, ami körülvesz, és persze terelsz. hagyod, hogy a fejed olyasmivel teljen meg, amire semmi szükséged, ami nem előre visz, hanem lehúz, tipor, posványban tart. Olvasod, hallgatod, nézed a mások gondolatait, tetteit és azonosulsz vele, hagyod magad elhurcolni a saját világodból egy mások által kreált és elvárt világba.

Ez lenne a Te filmed? Áááá! Dehogy! Látod magad kívülről, mit és hogyan csinálsz, talán még azt érteni véled miért, ám nincsenek érzéseid, hiszen nem vagy benne a helyzetben. Ha kívül állsz az eseményeken, és ezt észre is veszed, akkor csak a tehetetlen düh forronghat benned. Néha átvillan az agyadon, hogy fel kellene állni, ezt vagy azt megtenni, de aztán elszáll a pillanatnyi gondolat, másik veszi át a helyét, majd az is rohan tovább és Te ott maradtál az előtt a bizonyos TV előtt…

A másik hír sokkal jobb. Benne vagy a filmben, mert veled történnek az események, megéled a pillanatokat, jókat, rosszakat. Nevethetsz, sírhatsz, és persze élvezheted, vagy éppen szenvedheted döntéseid eredményét. A fontos ebben az, hogy ott vagy, benne, s tudatában vagy minden egyes filmkockának. A filmkockákat pedig kényed-kedved szerint változtathatod: kicsinyítheted, nagyíthatod, színezheted, sőt ÁTszínezheted, statikussá teheted vagy dinamikussá, eltolhatod vagy közelebb hozhatod. Tudod ebben mi a legfontosabb? Az érzések, amelyek az egyes filmkockákhoz kapcsolódnak, amelyek hangokban, színekben jelennek meg.

Tudom, hogy végtelenül nehéz a nap, sőt az élet minden percében jelen lenni. Néha szeretünk egy kicsit elidőzni múltban, képzeletbeli világban. De akárhol időzöl éppen, az a jelened számára elvesztegetett idő.

Légy jelen saját filmedben!