Bolyongás

2015.12.29 09:10

Mit is jelent ez a szó? Van ennek a szónak matematikai megközelítése is, de azt most hagyjuk, ebben én cseppet sem vagyok kompetens, mint ahogyan a matekban sem. Én más szempontból vizsgálom azt a szót. Nekem céltalan lődörgést, lötyögést, amolyan „se nem megyek, se nem jövök mozgást” jelent…

Bolyongani lehet sok helyen. Egy városban, amikor nem tudod, mit is akarsz ott látni, megélni, csak úgy jössz-mész, hátha akad valami, ami mégis értelmet ad ennek az egésznek. Bolyongani lehet egy erdőben, ahol, mondjuk, eltévedtél. Ez talán nem a legjobb bolyongások közé tartozik, de végül is itt is igaz, hogy nem tudod, merre van előre.

A legnehezebb talán mégis – metaforával élve – az Élet tengerén való bolyongás, ami már sokszor inkább hánykolódás – hogy a tengeri hasonlatnál maradjak. Céltalan lődörgés a nagybetűs Életben, hogy a saját soraimat idézzem. Nehéz? Kellemetlen? Keserű? Fájó? Nem is tudom, hogy lehet-e ezekkel a szavakkal illetni, vagy inkább ennél erősebbeket, kifejezőbbeket kell találni, mert olykor leírhatatlan az az érzés, ami a hatalmába kerít, s nem találod rá a szavakat, csak tudod, hogy nem jó. Nem találod a helyed, nem látod az utad, elveszítetted a célokat, vagy nem látod az azokhoz vezető lépéseket… No, ez az Életben való bolyongás. Csapódsz ide, csapódsz oda, amiről úgy véled elsőre, hogy jó neked, arról kiderül, hogy többet ártottál vele. Amiről azt gondoltad, hogy nem teszed meg, azt bánod már, mert rájöttél, hogy az a jó út, s hogy sokkal korábban kellett volna.

 Azt hiszem, néhányszor elmondtam már, hogy mindig Te döntöd el, melyik a jó út neked, sőt, minden, ami veled történik, az mind a Te döntésed eredménye. A céltalan bolyongás is egyfajta döntés… Persze, lehet másképpen. Kell egy cél! Ha ez megvan, akkor találd meg a hozzá vezető utat. Nem kell mindjárt kilométerekre tervezni, előbb elég csak néhány méter, aztán a többi jön magától. Mindig meglátod majd a következő métereket, a következő lépéseket, a következő döntési helyzeteket. Te, magad döntöd el, hogy egy cél felé haladsz, vagy csak céltalanul lötyögsz az Életben.  Fontos a cél, de a legfontosabb az út maga!

A bolyongás néha fáj. Előbb csak belül, mert nem találod a helyed, nem látod az utat, egy métert sem előre, csak körbe-körbe, mint a vándor, akik eltéved az erdőben és mindig csak köröket ró ugyanarra a tisztásra jutva, de nem fogja fel, hogy meg kell állnia… Nem érzed csak, amikor már karikás a szemed, nem tudsz aludni, nincs kedved kimozdulni a lakásból, egyéb nyavalyák is környékeznek. Rájössz, hogy valami nem kerek az életedben.

S elérkezik az idő, amikor végre megállsz azon a tisztáson…