Illúzió

2015.01.17 21:09

„Milyen bolondok vagyunk mindannyian. (...) Hát igen, azok vagyunk. Akár a gyerekek. Úgy teszünk, mintha az élet valóságos volna és számítana... holott az élet nem más, mint az egyik Nagy Illúzió.”  /Agatha Christie/

 

Ez a szó ma többször is előkerült, többféle aspektusból. Szól másról, szólt rólam, szólt mások életéről és az enyémről is.

Mi is az az illúzió? Érzéki csalódás, önámítás, látszat, egy külső inger - a valóság téves értelmezése. Ezek hivatalos megfogalmazások. Sajnos, mindegyik meghatározás igaz, egyik kicsit árnyaltabb, mint a másik, de a lényeg ugyanaz. Becsapod magad így is, úgy is… Mindenki azt mondja, a valóság illúzió… Valóban az lenne? Akkor is van benne valami, amit érzünk, íze van... Ebben hiszek!

Az illúziók az életünk részei. Vannak bizonyos helyzetek, amikor ezek a csalóka, hamis ábrándok átsegítenek bennünket nehéz helyzeteken, s vannak, amikor kifejezetten hátráltatnak bennünket… Sőt károsak!

Hirtelen nem is tudom megmondani, hogy jó-e, ha vannak illúzióink, vagy nem? Szerintem, kellenek, bármilyen helyzetbe is sorolnak bennünket olykor… A legjobb esetben átsegítenek egy nehéz helyzeten, mert könnyebb úgy elviselni a rosszat, ha a bennünk van a szebb jövő, a boldogabb helyzetek illúziója, még akkor is, azok éppen akkor, lehetetlennek, valószerűtlennek tűnik. A „milyen lenne, ha?” kérdésekre adott válaszokban mindig benne van egy pozitív illúzió képe is. És aztán szépen végiggondolod, pontról pontra, és bár tudod, hogy nem igaz, egy pillanatig mégis hiszel benne… A hit pedig lendületet ad, még akkor is, ha egy csalóka álomban hiszel…

Baj akkor van, ha nem lépsz ki ebből az „álomcsapdából”, nem érzékeled a valóságot, hanem benne lebzselsz, fürdőzöl az illúziódban. No, ez okozhat aztán komoly gondokat! Tudod, hogy nem igaz, amit látsz, amiben élsz, amivel körülveszed magad, mégis fenntartod a látszatot, mert a „jól érzem magam a bőrömben” illúzióját adja meg neked. Persze, mert így vagy az, aki vagy! Nem mersz kilépni ebből a világból, mert a valóság mellbe vág, a valóság fáj, a valóság olyan valami, amivel foglalkozni kellene, megoldani, netalán feloldani, tovább lépni, újat keresni… Ha hiszed, ha nem, széppé, finommá, élvezetessé lehet tenni a valóságot is…

Mesterszakács nem kell hozzá csak egy egyszerű recept. Hogy mégis mi? Figyelj és nyisd ki jól a szemed és a füled! Keress egy illúziót, amely ennek a helyzetnek legjobban megfelel, és csak figyelj!

Mondom a receptet: kell hozzá egy cseppnyi saját gondolat, egy csipetnyi érzelem, sok-sok kimondott szó, kell hozzá egy kis tenni akarás és egy kiskanálnyi szenvedély… És természetesen, kellesz Te magad is, aki az illúziók helyett a valóság ízét szeretné érezni.

A valóság íze pedig nem illúzió.