.jpg?ph=8b00ed66c6)
Kalapok
Szeretem a kalapokat. Jobbára eddig csak mások fején. Egyszer talán majd én is meglepem magam egy olyan széles karimájú, fekete kalappal… Elegáns is, másrészt pedig nagyon jól el lehet alatta bújni a világ szeme elől. Ez ugyan csak részben igaz, hiszen kevesen hordanak kalapot, ezért aztán mindenki jól megnézi azokat, akik elég bátrak hozzá. Persze, vannak alkalmak, amikor kötelező viselni, azt sem nálunk, Ascott-ban például parádés a felhozatal, mulatságos darabokat is látni. Vannak népcsoportok, ahol a kalap szimbólum, viselése kötelező. Különben is, öltöztet. Jusson csak eszetekbe Audrey Hepburn legendás fekete kalapja…
Azon kívül, hogy a kalap egy öltözék kiegészítő, nagyon sok mindenre jó még. Például a gondolkodásunk irányítására, koncentrálására. Ezek a kalapok színesek, s a gondolkodásmódod attól függ, éppen milyen színűt húzol a fejedbe. Van hat kalap, hat szín, hatféle gondolkodási metódus, amely kiiktatja az „egót”, ami legtöbbször elviszi a gondolatainkat más irányba: balhézik, kötekszik, akadékoskodik, vitatkozik…
A forma nem számít, viseld azt, amelyik neked a legjobban tetszik: ha kis bubit akarsz, akkor azt, ha keménykalapot, akkor azt, ha vadnyugati vagány formát, akkor azt. Tök mindegy, csak viseld éppen azt, amelyik az adott helyzetben a legtöbbet segít neked.
A fehér kalap nagyon elegáns. Ez az szín a semlegességet, az objektivitást hordozza magában. Szóval, amikor ezt teszed fel, akkor vonatkoztass el mindentől, és próbáld meg objektíven, a maguk valójában, sallangoktól mentesen látni a dolgokat.
A piros – gyönyörű, tüzes, vad, vidám. Éppen ezért a gondolkodásunkban a lángoló érzelmekre, a dúló haragra lehet asszociálni. Igen, amikor piros kalap van a fejeden, akkor az érzelmeid dominálnak: düh vagy szeretet, lángolás. Adott egy dolog, amivel kapcsolatban rossz érzéseid vannak. Máskor azt érzed, hogy ez a dolog jó, de képtelen vagy megmondani miért, csak érzed! Nos, ilyenkor, ha tudod, ha nem, éppen piros kalap díszeleg a fejeden.
A fekete egy komor szín – hogy szín-e, ezen most ne vitatkozzunk −, de kétségtelen, hogy nem a vidámságot hordozza. Sokkal inkább a komolyságot, felelősséget. A fekete kalapban óvatosabbak vagyunk, kicsit körültekintőbbek. Ebben a kalapban jobban meglátjuk egy-egy dolog gyengeségeit, hibáit.
A sárga kalap vidám, napfényes, aranyló, ezért amikor ez van a fejeden, akkor mindennek csak a pozitív oldalát látod, optimistán tekintesz mindenre, ami szembe jön veled. Reményt kelt. Nekem kifejezetten tetszik…
A zöldről nekem mindig a vadászok jutnak eszembe, az erdészek, s azok, akiknek közük van a természethez. A zöld a fű, a növekedés, a termékenység színe, s mint ilyen a kreativitáshoz, az alkotáshoz köthető. Amikor ezt a kalapot nyomod a saját fejedbe, akkor a gondolkodásod a kreativitás irányába indul el. Jó kalap ez!
A kék! Ezt hagytam utoljára, ámbátor ez is nagyon fontos. Az ég kékje, a végtelenség, amely mindent beborít. A kék kalapnak a gondolkodásunk szervezésében és ellenőrzésében van fontos szerepe. Mindegyikre hatással van.
Ugye, milyen érdekes?! Néha azon töröm a fejem, hogy most éppen, melyiket is viselem. Mire jók? Mindenre. Akár egy munkahelyi megbeszélés eredményességének fokozására, akár arra, hogy Te, a saját gondolataiddal „zöld ágra” vergődj. A kalapok váltása egyfajta nézőpontváltást is jelent: ugyanaz a dolog, hogy fest fehér kalapban, pirosban, feketében, sárgában, kékben és zöldben…
Én szeretem ezeket a kalapokat.
P.s.: Ha ajánlhatom: Edward De Bono: Hat gondolkodó kalap