Kartondoboz

2016.06.01 20:56

Néha bizony jól jönne. Például, amikor költözöl, pakolsz, régi lomoktól, nem használt holmiktól szabadulnál meg… Néha a könyveket dobozolnád, máskor ruhákat, olykor fényképeket, a múltad egy-egy darabját… Megint máskor a saját életed egy-egy szakaszát dobozolnád be és tennéd a legfelső polcra, hogy még csak véletlenül se érd el, vagy a pince legmélyebb és legsötétebb zugába dugnád el, olyan sötétbe, hogy a legerősebb napfénynél se találd meg. Jól lezárni a tetejét, vastag szalaggal leragasztani, és még azt is igyekszel elfelejteni, mit is tettél bele.

Na, persze! Az élet nem ilyen egyszerű! Sem magadat, sem pedig ez életed egy-egy részletét nem zárhatod be egy dobozba. Bizonyos helyzetekben nagyon jól jönne a zárt világ, a doboz egyfajta egyhangú, de kiszámítható kényelme. Bizonyos helyzetekben viszont hiányozna az a tapasztalat, élethelyzet, amit már megéltél, megtapasztaltál, ami az Élet ízét adja, ami erősít, ami gyengít, ami vidámmá tesz, ami elszomorít...

A kartondoboz kényelmes, tudod, hogy hol vannak a határai, s ezáltal pontosan tudod azt is, hol vannak a te határaid. Kényelmes? Valóban? Nem hiszem, hogy ezt szeretnéd… Tapasztalatok, élmények, érzelmek nélküli korlátokat magadnak a szabad akarat, szabad döntés élmények, élvezetek, érzelmek és tágítható határok nélkül…

Korlátokat mindig csupán te szabsz magadnak. Akkor is és azzal is, ha átveszel társadalmi normákat, elvárásokat, igényeket. Épp olyan ez, mint a kartondoboz oldala: kemény, merev és más készítette. Nézz csak be a fejedbe, s kérdezd meg magadtól, hogy az, amit éppen gondolsz, a te gondolatod, vagy átvetted valaki másnak a véleményét… Máris nekiütköztél a kartondoboz egyik oldalának.

El tudod képzelni a saját kartondobozodat? Egy olyat, amelyiknek te szabod meg az oldalait, az alját és a tetejét. Te határozod meg, mekkora legyen az a doboz… S te határozod meg azt is, mi legyen benne, mi maradjon ki belőle.

Egy jókora doboz, megtöltve tartalommal… Megtöltve az életeddel. Minden benne van, amire szükséged van, szükséged lehet…

Nekem nincs kartondobozom, s a pincébe, padlásra sem vittem el egyetlen egyet sem. Nekem minden kell. Kell az érzelem, kellenek az élmények, tapasztalatok, kívánságok, s minden, ami az Élethez tartozik, hiszen ezek benne a fűszerek…