.jpg?ph=8b00ed66c6)
Pillanat
El sem hiszitek, hogy egy-egy pillanatnak mekkora ereje, hatása van. Az a pillanat, amikor két olyan ember találkozik, akik már egy ideje beszélgetnek, s rájönnek a közös vonásokra, azonos szinteken, azonos módon gondolkoznak, ugyanazokat a dolgokat kedvelik, talán még ugyanúgy is...Különös érzések lesznek úrrá rajtuk. Érzik, hogy valami különleges, valami több bontakozik ki.
A lány egész nap izgatott volt. Várta a fiút. Leste az ablakból az arra járó autókat, figyelte a járókelőket. Aztán egyszer csak befordult az autó a sarkon. A fiú látta, hogy a lány az ablakban áll. Az felkapott egy kendőt, kiszaladt a ház elé, a fiú kiszállt az autóból, meglátta a lányt és holdfény színű fény csillant meg a szemében. Olyan egyszerűen, olyan természetesen ölelte meg... Pillanatnyi zavar a házban, ami egy perc alatt elmúlt...Kávé, egy kis beszélgetés... A fiú a lányt figyelte, a lány a fiút, látták egymás szemében azt a csillogó fényt, amit már régóta kerestek, régóta nélkülöztek. Sétálni indultak, hogy kicsit kettesben lehessenek. A tó partján megváltozott minden...egy kézfogás, egy érintés, egy leheletnyi csók, s nem kellettek a szavak.
Alig találkoztak, de olyan, mintha ezer éve ismernék egymást, mintha találkoztak volna évekkel ezelőtt és azóta el sem váltak volna.