.jpg?ph=8b00ed66c6)
Pillanat
Mi is a pillanat? Nem lehet megfogalmazni, nem lehet megfogni, megállítani, nem lehet rákiabálni, nem lehet szépen, csúnyán beszélni, veszekedni vele… Semmit sem lehet. A pillanat – jó vagy rossz – jön. Így vagy úgy, megélheted vagy hagyhatod elillanni.
Néha hagynám csak úgy, elillanni…
Ám mivel nem lehet rá felkészülni, nem lehet előre látni, így azt sem tudhatod, melyik az a pillanat, amit ezerszer is megélnél, s melyik az, amelyiket messze elkerülnél, kihagynál, tudomást sem vennél róla…
Nekem volt ma egy ilyen pillanat. Facebookos bejegyzés egy kedves barátomról, akinek a puszta léte színesebbé teszi a virtuális világot. Kedves szavak, vidám családi fotók, zsizsegő, izgő-mozgó nő, aki élvezi az élet minden adományát, vidáman, mosolyogva, derűvel, hittel és sok szeretettel.
Szívroham!
Ne mááááár! – szakadt ki belőlem a kiáltás. Villámlásszerű gondolatok lepték el a fejem. Sok mosolygós kép, még több virtuális kávé, sütivel és sok-sok kedves szó.
Ezt a pillanatot szíves-örömest kihagytam volna az életemből. Az övéből is.
Hiszek abban, hogy erős, hiszek abban, hogy hite van, s hiszek abban, hogy szereti az életet… S hiszek abban, hogy holnap, holnapután újra ott lesz, s virággal, jó szóval, kedves bájjal teszi vidámmá a napunkat.