Napok óta úgy élem túl a nappali forróságot, hogy a délutánt, a munkát egy kellemes csobbanással zárom le. Nincs messze a hely, ahová kijárok, és szívesen látnak...A barátnőm lakik ott. Szeretem azt a környezetet: tanya az erdő szélen, réttel, fákkal, madarakkal, virágokkal, tarka pillangókkal, sok-sok bogárral, amelyek közül néhány igencsak "harapós". És persze ott van a tó... a tóban halak, békák, hínár, sás és egyéb növények, kétségtelen, hogy ez utóbbiak némák, ám a békák olykor olyan hangzavart okoznak, mintha valóságos béka-zsibvásárban lennének...És akkor még a néha a halak is...

Nem tetszel nekem, valami bajod van!" - leginkább ez a mondat hangzik el a barátaim szájából, amikor csak ülök és csendben vagyok. Az esetek többségében semmi bajom sincs, csak hagyom, hogy ők beszéljenek, hogy elmondják a gondolataikat, bajaikat, örömüket. Figyelek. Hallgatok. Bár ez utóbbit keveset szoktam, többet beszélek, néha túl sokat is, és ha már ez nem így van, akkor keresik az okát. Néha van is. Néha az is elég ok, hogy az unásig hallott történetek, érzések nem érdekelnek már. Hallgatásba burkolózom, mert nincs értelme beszélni, nincs értelme lerágott csontokat újra rágni,...

Mondhatni "zöld szemű szörny". Utálatos egy jószág ez kétségtelen. Mivel vizuális típus vagyok el is tudom képzelni, amint hatalmas sárkány fejében mindent széttépő fogakkal, villogó zöld szemekkel vicsorít rám abban a hiszemben, hogy majd halálra rémülök tőle. Megmarna, belém vájná éles körmét, hogy fájdalmat okozzon, bántson, megalázzon! Hát nem! Nem vagyok az az ijedős fajta. Ahhoz, hogy ez a szörny feltámadjon, támadásba lendüljön azért kicsit több mindenre van szükség. Lássuk csak! Ha pasi vagyok, teszem fel, akkor mire figyelek... Valójában nem tudom, nem vagyok pasi, csak gondolom. De...

Nevetséges cím, de amiről írok ez már korántsem lesz nevetséges, viszont a cím pontosan fedi. Párkapcsolat, párkeresés a téma. Írtam már viszontagságokról, példákról, nevetséges dolgokról, sőt szépségesekről, de amit ma olvastam, az megdöbbentett. Vagyis inkább nem is maga a tény esett  rosszul, hanem az, hogy megfogalmazta valaki mindazt, amivel szembesülni szoktam. Kimondva azért nem esett jól. Ráadásul tette mindezt egy megátalkodott "férfi", aki nem átall olykor női agyakban is turkálni. Azt hiszem, mégis igaza van. Szóval... az ösztönök. Miközben az elmúlt néhány millió évben, amíg...

Csak azért reggelire, mert most írom, egyébként akármikor olvasod, is biztos vagyok benne, hogy találsz itt megint egy-két olyan mondatot, ami rád illik. Tudod, azt szoktam mondani, akinek inge, vegye csak magára nyugodtan... Épít, szépít, boldogabbá tesz, de ha nem, akkor legalább elgondolkodsz egy pillanatra. Apropó, boldogság! Honnan jön? Mi okozza? Mitől boldog valaki, vagy mitől nem? A téma ma reggel nem pontosan ez, de amiről ma "értekezni" szeretnék az ehhez a témához kapcsolódik.  Barátnői bandázásból hazaérve egyik este lehuppantam a tévé elé. Nem voltam még álmos,...