Létezik, van, él… Valaminek, egy dolognak, egy embernek, egy állatnak a megléte a létezés. Még jó, hogy ilyen szó nincs a magyarban, hogy „vanás” – nos, elég furcsán hangzana. Boncolgattad már a létezés szót? Eszedbe jutott-e valaha, mit is jelent, milyen széles és átfogó jelentéstartalommal bír? A „köszönöm megvagyok” is egyfajta létezést jelent, de nem ugyanazt a jelentéstartalmat hordozza. Vagy, itt vagy a világban, létezel, mert létrehoztak – akartad, nem akartad – a szüleid akarták, tehát ez van. Ha meg már itt vagy, akkor ne csak „meglégy”, hanem létezz, a szó legszorosabb és...

Azt hiszem, már egyszer írtam a szeretet nyelvről, annak a különböző kifejeződéseiről. Most ugyan nem venném sorba őket újra, de hadd emlegessem fel ismét az egyik legfontosabbat: a testi érintést, az ölelést, a simogatást. Ha minden ember tisztában lenne a szeretet nyelvnek eme fajtájának fontosságával, akkor soha nem feledkezne meg arról, hogy a szeretetét a másik iránt, szerettei iránt,  apró érintésekkel, simogatással, boldogító öleléssel fejezze ki. Számtalan tanulmány, szakcikk született már arról, mit is jelent egy ember számára az érintés, az ölelés. Egy biztos, az érintés a...

Ó, nem az a bizonyos törvényi! Dehogy! Annak legtöbbször alapja van, de legalább is valami olyasmi miatt mondanak ítéletet valaki felett, amit elkövetett. Amiről én beszélek az egy egészen másfajta „ítélkezés”, mondhatni inkább ítéletalkotás, véleményformálás, „pálcatörés” valaki felett, és még kereshetnék egy sor szinonimát erre, ám azt gondolom, nem kell, hiszen pontosan tudjátok, miről is beszélek. Emberi tulajdonság, mégpedig elég gyarló. Mi, emberek – s olykor én sem vagyok kivétel –, olyan könnyen és gyorsan mondunk véleményt, ítéletet valakiről vagy valamiről, mintha ezen múlna az...

Mindig ámulattal és csodálattal figyelem azokat, akik a különféle zene ritmusára, egy megalkotott szabály szerint lépegetnek szépen, sorban. Előbb lassan, aztán egyre gyorsabban, ahogyan a lépéseket begyakorolták, és ahogy a zene ritmusa megkívánja. Lépések, előre, hátra, lendületes forgások, hajlások, pörgés… Valamiféle gyönyörűség, ahogyan két ember összefonódik a táncban, eggyé válik a zenével, nincs semmi és senki, nincs más csak a zene, a ritmus és a két ember testének, lelkének egyszerre történő rezdülése… Ez a harmónia. Az élet is egyfajta tánc, s a harmóniának kellene uralnia,...

Milyen világban jár? Milyen helyeket barangol be? Mit néz, lát, hall? Egyáltalán, hogyan álmodik a lélek? S honnan tudod, hogy a lelked álmodik, nem pedig a képzeleted szárnyal szerte-szét a világban? A lélekbúvároknak biztosan lenne/van erre is magyarázatuk, tudományos, vizsgált, érvekkel, okosságokkal alátámasztott elméletekkel… De ez az, ami engem nem érdekel, mert meg lehet határozni mindennek az okát, ám azt gondolom, sokszor nem kell... Csak hagyni kell, menni a maga útján, engedni, szárnyalni, mert a lélek szabad. Nem lehet gúzsba kötni, azt mondani neki, hogy esztelenség, amit...