Blog

Kíváncsiság

2014.08.18 16:57
Emlékszem arra a bizonyos fiókra. Nagymama mindig kulcsra zárta. Annyira szerettem volna tudni, mit is rejt a fiók, és miért van a nagyinak a zsebében a kulcs. Senkinek sem adta oda, még nagyapának sem. Ha kellett neki valami abból a bizonyos fiókból, akkor a nagyit nyaggatta, hogy vegye elő, adja oda. Amikor nem látta senki, és nagyi sem volt a „tisztaszobában”, odaosontam a szekreterhez és remegő kézzel fogtam meg a fiók fogantyúját. Mintha attól féltem volna, hogy megégeti a kezem vagy hirtelen kiugrik belőle valami szörnyűséges, ezzel bűntetve engem, amiért olyasmihez nyúltam, amihez...

Különös hangulatban

2014.08.17 09:18
Mondhatni a „ziziség” határán. Vannak napok az ember éltében, amikor semmi sem jó, semmi sem kerek, semmi sem úgy alakul, ahogyan szeretnéd, ahogyan eltervezted. Türelmetlen vagy, ezer kérdés foglalkoztat, és mindegyikre azonnal szeretnél választ kapni. Csak állsz, toporogsz, vagy ülsz egyik helyről a másikra, nem találod a helyed. Mennél is valahová, maradnál is, és közben többféle dolgot is szeretnél csinálni. Barátokhoz menni, beszélgetni, olvasni, megnézni egy jó filmet, rendezgetni a könyvespolcot, mert meg akarsz keresni régi könyveket. A kertben is nagy a fű, a por is látszik a...

Miért is?

2014.08.16 08:42
Rémült bénaságban állsz a dolgok előtt, s nem érted, miért történnek veled ezek az események. Nem te csináltad, nem te akartad, és nagyon utálod. Vannak olyan helyzetek az ember életében, amikor teljesen felesleges feltenni a „miért” kérdést, mert úgysem kapsz rá választ. Ezekben a helyzetekben a válasz nem rajtad múlik, nem tőled függ, mert nem a te döntésedből fakad. Csupán elszenvedője vagy az eseményeknek. De mi van akkor, ha történnek veled dolgok, vagy éppen nem történnek, s nem tudod az okát egyiknek sem. A legtöbb esetben a válaszokat magunkban kellene keresni, ám saját magunknak...

Hullócsillagok

2014.08.14 08:02
Augusztus van. Napközben olykor elviselhetetlen a hőség. A magas páratartalom miatt izzasztó, fullasztó. Inkább este üldögélek kint a teraszon. Szeretem ezeket a kellemes nyári estéket, amikor a város elcsendesedik: néha még elmegy egy-egy autó a távolabbi úton, ugat egy kutya valamelyik udvaron, ciripelnek a tücskök egy ideig. Aztán csend borul a városra. A Hold két nappal ezelőtt még teljes mivoltában ragyogott az égen, magasan, hogy mutassa az utat az éjszaka utazóknak, s magasan, fényesen, hogy azok is elmondhassanak egy fohászt, akik a telihold erejében hisznek. Tudtad, hogy bizonyos...

Úton

2014.08.12 21:33
Elindulni valahová nagyon jó dolog. Van, amikor ezer dolgot kell összeszedned, mert hosszú útra indulsz, de vannak spontán utak, amikor csak gondolsz egyet és már be is ültél az autódba, vonatra vagy autóbuszra szálltál, mert menned kell valahová. A „mindegy hová, csak menjünk valahová” egy egészen különleges érzés. Valamit érzel a gyomrodban, egy nyomást, egy gombócot, ami arra késztet, hogy izegj-mozogj, zsizsegj. Aztán eszedbe jut, hogy menni kell valahová… Összekapod magad és a „mindegy hová, csak el innen” gondolattal útnak indulsz. Ez az állapot azt jelenti, hogy van valami körülötted,...
<< 50 | 51 | 52 | 53 | 54 >>