Amikor majd öreg leszek, ülök az ablak előtt a karosszékemben és mesélek az unokáimnak… Nem fogják már érteni, mi az a könyv, nem láttak már újságot, eszükbe sem jut, hogy kulccsal nyissanak autót, vagy benzinkúthoz menjenek tankolni… Tulajdonképpen nem is hagyományos értelemben mesélek az unokáimnak, mert az egyiket tengerek választják el tőlem, a másikat az óceán, a harmadikat égig érő hegyek… Nem is ismernek személyesen, sőt egymást sem, csak virtuálisan, mert a világháló már ezt is lehetővé teszi… Ott a Facebook, a Skype, a Viber és még sok másfajta program és kütyü, amelyeken keresztül...

Néha egy darab gondolatod sincs, máskor meg olyan a zsongás a fejedben, hogy azt sem tudod, melyikre is figyelj. Tudtad, hogy naponta mintegy 60 ezer gondolat cikázik át az agyadon? Kétségtelen, hogy nem mindegyikből lesz találmány, felfedezés, új projekt, vagy megoldás a téged éppen frusztráló kérdésekre. Sőt, nagyon kevésből lesz ilyesmi. Ahhoz csend kell, nyugalom kell, s nem csak körülötted, hanem a fejedben is. A legnagyobb kérdés mindig az, hogyan teremtsünk rendet, nyugalmat a fejünkben. Annyira sokan keresték már erre a választ. Én sem tudom a tutit, pedig ezer könyvet olvastam…...

Azért sem hagyom magam! – gondolta, és vidám mosollyal az arcán nézett ki az ablakon. Esik, nyár közepén, amikor hétágra kellene sütnie a Napnak. Égetni, perzselni, mert az lenne a dolga. A nyaralókat barnítani, az árnyékba küldeni őket egy-egy szúrós, kis napsugárral. De most esik. Kell a vetésnek, a növényeknek, mert különben nem lesz termés, és még a fű is kiszárad. Ekkora ambivalenciát! De így kerek a világ, kinek az eső kell, kinek a napfény, a természet pedig majd eldönti kinek is kedvez egy kicsit. Addig pedig mindenkinek abban az időjárásban kellene jó éreznie magát, amelyik éppen...

Szeretem a vasárnap reggeleket. Nyugodtak, kellemesek. Jó ilyenkor a teraszon üldögélni, kávét kortyolgatni, hallgatni a madarak énekét. Csend van a városban. Azt képzelem egy rövid időre, hogy valami egészen nyugodt helyen élek, ott, ahová csak a madarak, lepkék és bogarak járnak, ahol kék az ég, ahol a Nap is felszabadultnak érzi magát, ahová a Szél is szívesen jön, ahol szénaillatú a reggel, s ahol kakaskukorékolásra ébredek fel. Jó érzés… Aztán rájövök, hogy egy városi ház teraszán üldögélek, és csak azért van csend, mert nagyon korán ébredtem fel… És különben is, elfogyott a kávém. Az...

Neki kellene fogni ezt a mondatot megmagyarázni. Kezdjük a kályhától, mint mindig. Hogyan is érzed magad most? Jól, kellemesen, vidám vagy? Nevetsz? Netán lustálkodsz éppen a tengerparton vagy egy rengeteg erdő közepén, mert éppen ahhoz volt kedved? Kóborolsz egy városban az épületeket bámulva, netán az irodában ülsz és éppen azt teszed, amit nagyon szeretsz? Vagy pocsékul vagy, bal lábbal keltél, felrobbant a kávéfőző, elfelejtettél tejet venni, és egy nyamvadt papírtörlőt sem találsz. Nincs pénzed, a párod dühösen hagyott ott ma reggel, a főnököd felhívott, hogy nem találja a levelet, amit...